A mérlegképes könyvelő képzésekre vonatkozó rendelet
329/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet
a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Mérlegképes könyvelő az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja. Ennek alapján kell őt a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába (a továbbiakban: nyilvántartás) felvenni."
(2) Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az oklevél, a bizonyítvány
a) ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, állami gazdasági, termelőszövetkezeti, kereskedelmi (áruforgalmi), közlekedési, építőipari szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést, illetve a szak megjelölése nélküli mérlegképes könyvelői szakképesítést igazol, akkor vállalkozási területen,
b) felsőfokú államháztartási szakképesítést, illetve felsőfokú költségvetési szakképesítést igazol, akkor államháztartási területen,
c) biztosítási, értékpapír-forgalmazási, pénzintézeti, illetve pénzügyi szervezeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazol, akkor pénzügyi területen,
d) egyéb szervezeti (nonprofit), illetve egyéb szervezeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazol, akkor egyéb szervezeti (nonprofit) területen
biztosítja a szakképesítési feltételt a nyilvántartásba vételhez.”
2. § Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A nyilvántartásba fel kell venni minden olyan természetes személyt kérelme esetén, aki könyvviteli szolgáltatást kíván nyújtani és megfelel a számviteli törvény 151. §-ának (5) bekezdése szerinti feltételeknek.
(2) A nyilvántartásba felvételét kérő természetes személynek (a továbbiakban: jelentkező) az e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapot kell a pénzügyminiszterhez, a pénzügyminiszter - Pénzügyminisztérium honlapján megjelenő - külön közleményében megjelölt címre benyújtani. Az adatlapnak tartalmaznia kell a nyilvántartásba vétel feltételeként előírt legalább hároméves szakmai gyakorlat ismertetését is. A nyilvántartásba vétel adatlapjához mellékelni kell
a) a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát,
b) a 90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetve annak másolatát abban az esetben, ha a jelentkező az adatlap benyújtását megelőzően hatósági erkölcsi bizonyítványt más, a pénzügyminiszter által vezetett nyilvántartásba vételhez benyújtott, és az az új kérelem benyújtásakor 90 napnál nem régebbi,
c) a fényképet,
d) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentumot.
(3) A jelentkező a (2) bekezdés b) pontja szerinti hatósági erkölcsi bizonyítvány adatainak pénzügyminiszter általi beszerzését is kérheti - a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló külön jogszabályban meghatározott díj megfizetése mellett - az e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapon.
(4) A számviteli törvény 151. §-ának (6) bekezdése szerint a nyilvántartásból törölt és a nyilvántartásba vételét ismételten kérő természetes személynek az ismételt nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásakor a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt - a korábbi nyilvántartásba vételkor már benyújtott - dokumentumot nem kell mellékelnie.
(5) A pénzügyminiszter jogosult a jelentkező adatait - általában a nyilvántartásba vétel előtt - ellenőrizni, a jelentkező pedig külön kérésre köteles az adatok hitelességét alátámasztó eredeti dokumentumokat a kérésben meghatározott időpontig bemutatni.
(6) A nyilvántartásba vett, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult természetes személy (a továbbiakban: nyilvántartásba vett személy) a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást az adatváltozást követő 30 napon belül köteles bejelenteni az e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapon a pénzügyminiszter - Pénzügyminisztérium honlapján megjelenő - külön közleményében megjelölt címre. Az adatlaphoz mellékelni kell az adatváltozást igazoló dokumentumot is.”
3. § (1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mérlegképes könyvelőt - szakképesítésének, illetve végzettségét igazoló oklevelében szereplő szaknak és szakiránynak megfelelően -
a) mérlegképes könyvelő vállalkozási területen,
b) mérlegképes könyvelő államháztartási területen,
c) mérlegképes könyvelő pénzügyi területen,
d) mérlegképes könyvelő egyéb szervezeti (nonprofit) területen
megjelöléssel kell a nyilvántartásba felvenni.”
(2) Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azoknál a kérelmeknél, amelyeknél a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint megszerzett oklevél, bizonyítvány, illetve mérlegképes könyvelői igazolás alapján a szakképesítés szakterülete nem állapítható meg, a jelentkezőt szakmai gyakorlatának megfelelően kell az (1) bekezdés szerinti szakterületek egyikének megjelölésével regisztrálni. Ez esetben, ha az egy-egy szakterület igazolt szakmai gyakorlata nem éri el a három évet, de együttesen meghaladja azt, akkor a jelentkező a leghosszabb szakmai gyakorlatot jelentő szakterület megjelölésével vehető fel a nyilvántartásba.”
(3) Az R. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 3. § (13) bekezdése szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezőt vállalkozási szakterület megjelölésével kell a nyilvántartásba felvenni. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti más szakterület(ek)en legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol, úgy azon szakterület megjelölésével is regisztrálható.”
(4) Az R. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a 8. § (1) bekezdése szerint kiadott igazolvány elveszett, ellopták, megsemmisült, megrongálódott, a nyilvántartásba vett személynek bejelentési kötelezettsége áll fenn, amelyet az e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapon a pénzügyminiszter - Pénzügyminisztérium honlapján megjelenő - külön közleményében megjelölt címre megküldve kell teljesítenie. Az adatlap megküldésekor az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt - a nyilvántartásba vételkor már benyújtott - dokumentumot nem kell mellékelni.”
(5) Az R. 6. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:
„(10) A számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesíthető az adott továbbképzési évben a szakmai továbbképzésben közreműködő oktatók felkészítésén való részvétel igazolásával is.”
4. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A jelentkező adatait, ha a jelentkező a számviteli törvényben és e rendeletben előírt követelményeknek megfelel és az adatok a szükséges dokumentumokkal alátámasztottak, a pénzügyminiszter a nyilvántartásba felveszi, erről a jelentkezőt az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott tartalmú igazolvány kiadásával értesíti.
(2) A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárás ügyintézési határideje 60 nap.
(3) Amennyiben a jelentkező adatai hiányosak, nem megfelelően igazoltak, akkor a jelentkezőt a pénzügyminiszter a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel, 30 napos hiánypótlási határidő megadásával.
(4) Az (1)-(3) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítására, az igazolvány cseréjére, pótlására, illetve a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban is.
(5) A nyilvántartásba vételi eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a számviteli törvényben és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.”
5. § Az R. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
[(1) A pénzügyminiszter szakértőkből bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre, amelynek feladata]
„b) a számviteli törvény 151. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerinti kimentésre vonatkozó igazolás véleményezése. A kimentés akkor támogatható, ha a kimentését kérő az érintett továbbképzési időszakban a kimentésre okot adó körülmény felmerülését követően nem nyújt(ott) könyvviteli szolgáltatást;
c) a 10. § (2) bekezdése szerinti szakmai továbbképzés folytatására jelentkező szervezetek akkreditációs (minősítési) eljárásában való részvétel, javaslattétel azok elfogadására.”
6. § (1) Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelező évi - április 1. és december 31. közötti - szakmai továbbképzésnek a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával meghatározott témaköreit, időtartamát, a szakmai továbbképzés folytatására jelentkező szervezetek akkreditációs (minősítési) feltételeit a pénzügyminiszter évente, október 31-éig közleményben teszi közzé a Hivatalos Értesítőben, a Pénzügyi Közlönyben, valamint a Pénzügyminisztérium honlapján.”
(2) Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénzügyminiszter által előírt feltételeknek megfelelő, és ennek alapján a szakmai továbbképzésben közreműködő szervezetek (a továbbiakban: akkreditációval rendelkező szervezetek) az adott továbbképzési évben jogosultak a regisztrált mérlegképes könyvelők továbbképzésének megszervezésére és lebonyolítására. Az akkreditációval rendelkező szervezetek névsorát a pénzügyminiszter a Hivatalos Értesítőben, a Pénzügyi Közlönyben, valamint a Pénzügyminisztérium honlapján, közleményben az akkreditációs eljárást követő év január 31-éig közzéteszi.”
(3) Az R. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az akkreditációval rendelkező szervezetek legkésőbb a továbbképzési évet követő év január 31-éig - a szakmai továbbképzésben való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából - a pénzügyminiszternek is kötelesek megküldeni - elektronikus formában - az (1) bekezdés szerinti minősítési feltételeknek megfelelően azoknak az adatait (regisztrálási számát, nevét, születési nevét, anyja születési nevét, címét), akik az adott szervezetnél a továbbképzési évben az oktatásban részt vettek.”
7. § Az R. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi előírása (1) bekezdésre változik:
„(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 27-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.”
8. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
9. § Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
10. § E rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.
Módosító rendelkezések
11. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 3. §-ának (12) bekezdésében a „könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba” szövegrész lép.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 6. §-ának (7) bekezdésében a „könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában szereplő” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vett” szövegrész, valamint az R. 6. §-ának (8) bekezdésében a „(8) és (9)” szövegrész helyébe a „(10) és (11)” szövegrész lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 10. §-ának (3) bekezdésében a „pályázati” szövegrész helyébe a „minősítési” szövegrész, valamint az R. 10. §-ának (3) és (4) bekezdésében „A (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe „Az akkreditációval rendelkező” szövegrész lép.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
12. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése, az R. 7. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése, valamint az R. 11. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 3. §-ának (5) és (7) bekezdésében a „hitelesített” szövegrész, az R. 3. §-ának (12) bekezdésében a „hiteles” szövegrész, az R. 4. §-ának (5) bekezdésében a „(2) bekezdés szerinti” szövegrész, az R. 6. §-ának (3) bekezdésében a „4. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész, valamint az R. 6. §-ának (8) és (9) bekezdésében a „természetes” szövegrész hatályát veszti.
13. § (1) Az R. 2. §-ában az „- e rendelet szerinti -” szövegrész és az „(illetve azzal egyenértékű)” szövegrész, valamint az R. 3. §-a (12) bekezdésének második mondata 2013. január 1-jén hatályát veszti.
(2) Az R. 3. §-ának (3)-(11) bekezdése, valamint az R. 2. számú melléklete 2013. január 1-jén hatályát veszti, azzal, hogy az ezen rendelkezések alapján már nyilvántartásba vett személyek továbbra is jogosultak a könyvviteli szolgáltatási tevékenység végzésére, amennyiben a számviteli törvényben és az R.-ben foglalt feltételeknek megfelelnek.
(3) Az R. 7. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jén hatályát veszti.
14. § (1) E rendelet 1-12. §-a 2009. január 2-án, valamint e bekezdés 2009. január 3-án hatályát veszti.
(2) E rendelet 2013. január 2-án hatályát veszti.
Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei
1. A szakképesítés azonosító száma: 54 344 02 0000 00 00
2. A szakképesítés megnevezése: Mérlegképes könyvelő (a szak megjelölésével)
Szakok:
a) vállalkozási szak
b) államháztartási szak
c) pénzügyi szak
d) egyéb szervezeti szak
A szakmai bizonyítványban fel kell tüntetni a szak megnevezését is az alábbiak szerint:
Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)
Mérlegképes könyvelő (államháztartási szakon)
Mérlegképes könyvelő (pénzügyi szakon)
Mérlegképes könyvelő (egyéb szervezeti szakon)
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A munkakör, foglalkozás
FEOR száma FEOR megnevezése
3619 Egyéb gazdasági ügyintézők
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A mérlegképes könyvelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdésében meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végzi, a számviteli beszámolót készíti el.
A mérlegképes könyvelő ellátja a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodónál mindazokat a feladatokat, amelyek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak.
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:
- a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szerepelő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,
- az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.
A mérlegképes könyvelő alkalmas
- a gazdálkodó alkalmazottjaként, tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság tagjaként, alkalmazottjaként a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzésére, ezen feladatok végzésének irányítására, vezetésére, a beszámoló elkészítésére.
Mérlegképes könyvelői képesítés szükséges a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok végzését irányító, vezető, a számviteli beszámolót készítő munkakörök betöltéséhez azon gazdálkodónál, ahol a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján, illetve a számviteli törvényhez kapcsolódó kormányrendeletek előírásai szerint a gazdálkodó köteles legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személyt megbízni, illetve alkalmazni.
Mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie - a számviteli törvény 151. §-ának (1)-(2) bekezdése figyelembevételével - annak a természetes személynek is, aki egyéni vállalkozóként vagy számviteli szolgáltatást nyújtó társaság alkalmazottjaként, tagjaként vállalkozás keretében (vállalkozói díj ellenében) irányítja, vezeti a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, elkészíti a beszámolót.
3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések
A munkakörök, foglalkozások
FEOR száma megnevezése
55 3436 02 Számviteli szakügyintéző
52 3432 04 Pénzügyi-számviteli ügyintéző
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények:
VÁLLALKOZÁSI SZAKON
1. Jogi ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelő tevékenysége során alkalmazza - a feladatkörével összefüggő - anyagi és eljárási jogviszonyokat meghatározó hatályos jogforrásokat és azok rendelkezéseit. Részletesen foglalkozik a társasági joggal, a cégtörvénnyel, a szövetkezeti törvénnyel, megismeri a szerződésekre vonatkozó polgári jogi előírásokat, a működéshez kapcsolódó jogszabályokat. Tájékozódik az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggő jogi követelményekről. Feladatai végzéséhez megismeri a bírósági végrehajtás szabályait.
Ehhez:
a) átlátja a jogforrások rendszerét, hierarchiáját,
b) tájékozódik az állami szervek rendszeréről, jogállásáról, hatásköréről, valamint illetékességéről,
c) értelmezi az állami vagyon fogalmát, annak struktúráját, megismeri az állam tulajdonát képező vagyonnál a tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon hasznosításának formáit,
d) értelmezi az egyes vállalkozási fajtákra, azok alapítására, átalakulására, megszűnésére vonatkozó általános és speciális szabályokat, a vállalkozás szereplőinek a vállalkozáshoz, és egymáshoz való kapcsolatát, a vállalkozás szervezeti felépítését, továbbá a tulajdonosok vagyoni és személyes jogait,
e) tájékozódik a külföldiek magyarországi befektetéseire vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről,
f) értelmezi a számviteli törvény alapján az egyéb szervezetre vonatkozó alapvető jogszabályi előírásokat,
g) felismeri az államháztartás szervezeteire vonatkozó alapvető jogszabályi előírásokat,
h) közreműködik a szövetkezetek alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos tevékenységekben, ismeri a szövetkezet és tagjai közötti vagyoni viszonyokat, az érvényesülő felelősségi alakzatokat,
i) értelmezi a bírósági cégnyilvántartás és a cégek törvényességi felügyeletének fontosabb szabályait,
j) megkülönbözteti az egyes jogalanyokat, a tulajdonjog tárgyát, tartalmát, formáit, továbbá a szerződések fajtáira, kötésére, érvényességére, következményeire vonatkozó alapvető jogszabályi követelményeket,
k) tájékozódik az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezésekről, a fontosabb külkereskedelmi szerződéstípusokról,
l) felismeri a tisztességtelen piaci magatartások fajtáit, a tilalmak megszegésének esetében a jogkövetkezményeket,
m) tájékozódik az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására, az értékpapírtőzsdére vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezésekről,
n) értelmezi a Munka Törvénykönyvének fontosabb szabályait, a társadalombiztosítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeket, a társadalombiztosítási ellátásokat, a felelősségi szabályokat,
o) büntetőjogi és szabálysértési ismeretei alapján felismeri az egyes gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket és szabálysértéseket,
p) tájékozódik a csődeljárás, a felszámolási eljárás, a végelszámolás jogszabályi előírásairól,
q) megismeri az államigazgatási eljárás fontosabb szabályait.
2. Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a vállalkozások alapításával, átalakulásával, megszűnésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a vállalkozási döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában.
Ehhez:
a) rendelkezik az alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel, felismeri a piac szerepét, a piaci rendszereket, az árak szerepét, az árszabályozás lehetőségeit, a fogyasztói döntésbefolyásolás eszközeit,
b) megismeri a vállalkozás elemeit, a vállalkozás struktúráját, a vállalkozás környezetét, minősíti a gazdasági folyamatokat a sajátosságok bemutatásával,
c) tájékozódik a vállalkozás stratégiája kidolgozásának szempontjairól, továbbá a vállalkozás stratégiájáról és megismeri a vezetői döntéseket megalapozó információkat,
d) használja az alapvető matematikai, statisztikai módszereket (statisztikai alapelvek, becslések, valószínűség-számítás, ezekhez a számítógép használata),
e) felismeri az üzletpolitika alakulására, alakítására ható tényezőket,
f) részletesen áttekinti a vállalati struktúra kialakításának lehetőségeit, a kis- és középvállalkozások, a nonprofit szervezetek jellemzőit,
g) részt vesz a vállalati marketingstratégia kidolgozásában,
h) megismeri a humánpolitika, a munkaerő-gazdálkodás, a munkabér-gazdálkodás feladatait,
i) átlátja a vállalkozási rendszerek felépítését,
j) átlátja a vezetés lényegét, szerepét, funkcióit, a vezető-beosztott kapcsolatból, illetve a feladatellátásból adódó vezetői tevékenységeket és az emberek, a munkacsoportok vezetésből adódó feladatokat,
k) tájékozódik a készletgazdálkodással, a forgóeszközökkel, a tárgyi eszközökkel kapcsolatos feladatokról, a költséggazdálkodásról,
l) felismeri a számviteli szakember szerepét a vezetésben.
3. Pénzügyi ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében ellátja a gazdálkodó szervezet alapításával, működőképességének fenntartásával, átalakulásával és megszűnésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat.
Ehhez:
a) átlátja a makro- és mikroszintű pénzügyi rendszert, a monetáris irányítás eszköz- és intézményrendszerét, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszert, az államháztartás rendszerét, a rendszer egyes elemeinek feladatait, a feladatok teljesítésének a gazdálkodó szervezet tevékenységeire gyakorolt hatásait,
b) alkalmazza a belföldi és a nemzetközi pénzforgalom lebonyolításának különböző módozatait, számol a bankszolgáltatások igénybevételének lehetőségeivel; ennek érdekében ismerve a váltócselekményeket, a lízingügyleteket, a faktorálás és a forfaitírozás műveletét önállóan látja el feladatát,
c) értelmezi a valuta- és a devizarendszert, definiálja a valuta- és devizaárfolyam fogalmát, típusait, funkcióit, végzi az árfolyamszámítással kapcsolatos műveleteket,
d) pénzügyi számításokat végez a pénzpiac (a tőkepiac) működésének, az értékpapírpiac tárgyát képező áruknak, a pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusainak ismeretében,
e) értelmezi az adóhatóságok és az adóalanyok jogait és kötelezettségeit, ellátja az adókötelezettségek - különösen a bejelentés, nyilatkozattétel, bevallás, adó- és adóelőleg-fizetés, bizonylatkiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetés, adatszolgáltatás, adólevonás és adóbevallás - teljesítésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
f) az adóhatósági ellenőrzés, valamint az önellenőrzés folyamatának, jogkövetkezményeinek ismeretében önállóan végzi munkáját,
g) tájékozódik az adóigazgatási eljárás szabályairól,
h) alkalmazza a személyi jövedelemadó, társasági adó és osztalékadó, egyéb fizetési kötelezettségek és társadalombiztosítási kötelezettségek megállapításának szabályait, ellátja a gazdálkodók ezirányú kötelezettségének teljesítésére, a teljesítés irányítására és ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,
i) ismeri a forgalomhoz kapcsolódó adókkal, különösen az általános forgalmi adóval, a jövedéki adó és fogyasztási adóval kapcsolatos normákat, ellátja a kapcsolódó kötelezettségek önálló teljesítésére, illetve a teljesítés irányítására, ellenőrzésére vonatkozó feladatokat,
j) elvégzi a helyi adók teljesítésével összefüggő feladatokat,
k) a vám, az illeték és a támogatások rendszerének átfogó ismeretében megállapítja az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket,
l) a hosszú távú befektetési döntésekkel kapcsolatos számításokat elvégzi, ezek ismeretében javaslatot tesz az optimális kiválasztására,
m) meghatározza a belső és a külső finanszírozási forrásokat, az ezekkel kapcsolatos döntésekhez szükséges elemzéseket, számításokat, a külső finanszírozási források megszerzésével kapcsolatos dokumentációkat elkészíti,
n) az üzletfinanszírozási tervek összeállításához, a tervek elkészítéséhez, a tervek alapján likviditási elemzésekhez szükséges adatokat összegyűjti és az elemzés során ezeket felhasználja,
o) átlátja az üzleti tervvel, a pénzügyi tervezéssel, a hosszú távú pénzügyi tervezéssel, beruházáspolitikával, a pénzügyi forrásokkal, azok terheivel összefüggő feladatok teljesítését, követelményeit,
p) az adótervezés, az adóminimalizálás követelményeit szem előtt tartva végzi feladatát,
q) értelmezi a cash flow adatainak hasznosítási módszereit.
4. Számvitel és elemzés
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a gazdálkodó szervezet alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, az általa eszközölt különféle befektetéseikkel, a gazdálkodó szervezet lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.
Ehhez:
a) értelmezi a számviteli szabályozás célját és szintjeit:
- törvény, kormányrendelet, standardok, számviteli alapelvek, számviteli politika,
- nemzetközi követelmények, EU-irányelvek,
- az IAS-ek szerepe, jelentősége, használata,
b) alkalmazza az adatok rögzítésének rendszerét az egyszeres, a kettős könyvvitel rendszerében, érvényesíti a bizonylatolás követelményeit,
c) átlátja a vállalkozók beszámolóinak sajátosságait, az ebből adódó általános és sajátos követelményeket a könyvviteli rendszerekkel szemben,
d) alkalmazza a számviteli törvény előírásait, érvényesíti a számviteli alapelveket,
e) szabatosan meghatározza az egyes eszközök és az egyes források fogalmát, azok csoportosítását, nyilvántartását, helyét a mérlegben, azok értékelését, az értékelés alátámasztását, bizonylatolását, külső és belső információit és kapcsolatát a kiegészítő melléklettel; eleget tesz a bizonylati, nyilvántartási kötelezettségeknek; felismeri és elemzi a gazdasági eseményeknek, az értékelésnek a mérlegre, az eredménykimutatásra gyakorolt hatását; a vonatkozó belső szabályzatokkal szembeni követelmények ismeretében elkészíti azokat,
f) átlátja a gazdasági eseményeket, azok csoportosítását, könyvelését, bizonylatolását, nyilvántartását, a gazdasági események mérlegre és eredménykimutatásra gyakorolt hatását,
g) alkalmazza az eredménymegállapítás módszereit, definiálja az eredménykategóriákat, és értelmezi az eredménykimutatás információit, minősítési kritériumait,
h) szakszerűen megállapítja a vállalkozás pénzügyi eredményét az egyszeres könyvvitelt vezetőknél,
i) definiálja a bevétel, az árbevétel, a költség és a ráfordítás fogalmát és csoportosítja azokat, ismerteti ezek elszámolásának feltételeit, bizonylatolását, az eredményelszámoláshoz szükséges külső és belső információkat, a kiegészítő melléklettel való kapcsolatukat, szabályszerűen könyveli és bizonylatolja a gazdasági eseményeket,
j) jellemzi a beszámolók egyes részeinek felépítését, felismeri szerkezetének, a részek egymással való kapcsolatának összefüggéseit,
k) megismeri az alapítás, az átalakulás, a felszámolás, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait,
l) pontosan meghatározza a vezetői információt alátámasztó számvitel feladatait, ismeri a vezetői számvitellel szemben támasztott követelményeket, a vezetői számvitel kialakításának lehetőségeit,
m) elvégzi az ellenőrzés, az önellenőrzés megállapításainak könyvviteli elszámolását, az elszámolás bizonylatolását,
n) a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség teljesítésének követelményeinek, az összevont (konszolidált) beszámoló tartalmának ismeretében összeállítja a konszolidált beszámolót,
o) elemzi a belső és külső információs rendszer adatait,
p) elemzi a termelést, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodást, a készletgazdálkodást és minősíti a követeléseket,
q) alkalmazza az eredményelemzés, a költség- és önköltségelemzés módszereit esettanulmányok alapján, valamint a fedezeti költségszámítás módszereit, az önköltség megállapításának módszereit, elemzi a teljesítményeket,
r) alkalmazza a controlling ismereteit és módszereit,
s) meghatározza a beszámolóból számítható mutatókat, önállóan elemzi, a gazdaságossági számításokat értékeli,
t) elemzi a casch flow-t.
5. Számvitelszervezés
A mérlegképes könyvelő ismeri a korszerű számítástechnikai megoldásokat, azokat képes alkalmazni a gyakorlatban is.
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében megfogalmazza a vállalkozások szervezési feladataival kapcsolatos igényeket, ismeri az elszámolási rendszerek megszervezésével kapcsolatos követelményeket, kiválasztja az adott informatikai feladatok megoldására rendelkezésre álló módszer- és eszközrendszerből a legalkalmasabbakat. Részletesen ismeri a számviteli adatokat felhasználó külső és belső információs rendszereket, azok megszervezését, működtetését, a számviteli szakember feladatait, aki az információs rendszerek tervezője, menedzsere, értékelője.
Ehhez:
a) előállítja és feldolgozza a számviteli információkat hagyományos és korszerű eszközökkel,
b) felismeri a számviteli információs rendszer jellemzőit és modelljeit,
c) átlátja a főkönyvi rendszer jellemzőit és működését,
d) értelmezi az eszközrendszer, a készletrendszer, a pénzügyi rendszer, a munkaügyi rendszer jellemzőit, átlátja az értékesítési, a termelési, a készletgazdálkodási, a tárgyieszköz-gazdálkodási, a pénzgazdálkodási, a munkaerő- és bérgazdálkodási feladatokat, a számviteli alrendszerek célját, helyét, jellemző folyamatait, az elszámolási dokumentumokat, a nyilvántartásokat, a vezetői információs igényeket, az adatfeldolgozási lehetőségeket,
e) megismeri a termelési rendszer jellemzőit és működtetését,
f) a számítógépes számviteli adatfeldolgozás módszertanának ismeretében megkülönbözteti a számítógépes rendszerek jellemzőit.
6. Ellenőrzés
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében alkalmas a vállalkozások működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében ismeri az Európai Unió
- ellenőrzéssel foglalkozó intézményrendszerének felépítését, s az egyes szervezeti egységek feladatait,
- a korszerű ellenőrzési irányelvek tartalmát,
- a modern ellenőrzési (főként a támogatásoknál alkalmazott) módszerek alapvető jellemzőit,
- területén várható harmonizációs jellegű intézkedések lényegét.
Ellenőrzi a tulajdonosi, a szakértői jellegű, a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált szervezet tevékenységét, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.
Ehhez:
a) meghatározza az ellenőrzés fogalmát, tartalmát és rendszerét,
b) alkalmazza az ellenőrzés általános módszertanát és eszközeit (követelmények, tényhelyzet megismerésének általános és konkrét eszközei, az ellenőrzés logikai eszközei), képes megszervezni az ellenőrzést (vizsgálat előkészítése, helyszíni vizsgálat, megállapítások írásba foglalása, realizálása), ismeri az ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,
c) ismeri a belső ellenőrzés formáit (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatokba épített ellenőrzés, függetlenített belső ellenőrzés), feladatait, eszközeit, követelményrendszerét és fajtáit,
d) ismeri a belső szabályozás rendszerét, a tervezés rendszerét és a pénzellátást,
e) ismeri a készletgazdálkodás, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás, a vagyonvédelem ellenőrzési feladatait,
f) ismeri a felügyelő bizottsági ellenőrzés, a könyvvizsgálói ellenőrzés lényegét,
g) ismeri a készpénzforgalom, a piaci tevékenység, a műszaki fejlesztési tevékenység, a termelő és az áruforgalmi tevékenység, a költséggazdálkodás, a létszám- és bérgazdálkodás, az értékesítési tevékenység, a vagyonvédelem, az éves beszámoló ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
h) ismeri a könyvvizsgálattal összefüggő alapvető kérdéseket, beleértve a könyvvizsgáló adatokkal való ellátását is,
i) értékeli, felhasználja, hasznosítja a könyvvizsgálat megállapításait,
j) ismeri a külső ellenőrzés egyéb formáit: ÁSZ, KEHI, APEH, Vámhatóság stb.,
k) ismeri az ellenőrzés, a belső audit kapcsolatát.
ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZAKON
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek alkalmazása
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat, részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja az államháztartás szervezetei működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.
Ehhez:
a) átlátja az államháztartás sajátosságait, az állami feladatok és az államháztartás kapcsolatát, alrendszereit, jellemzi azokat,
b) felismeri az államháztartás alrendszerei és a központi költségvetés kapcsolatát,
c) definiálja a központi költségvetés fogalmát,
d) ismeri a központi költségvetés tartalmát, szerkezetét, átlátja a központi költségvetéshez kapcsolódó hatásköröket és feladatokat,
e) jellemzi a központi költségvetés elkészítésének szakaszait,
f) átlátja a központi költségvetés tervezési feladatait,
g) felismeri a helyi önkormányzatok feladatai és költségvetése kapcsolatát, jellemzi a sajátos önkormányzati bevételek és kiadások tervezési feladatait,
h) értelmezi és alkalmazza a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokat,
i) tájékozódik a társadalombiztosítás és az elkülönített állami pénzalapok költségvetéséről,
j) közreműködik a költségvetési szerv alapításában, megszüntetésében,
k) csoportosítja a költségvetési szerveket,
l) megismeri a költségvetési szerv tevékenységét,
m) felismeri a Magyar Államkincstár, az Államháztartási Hivatal, az Államadósságkezelő Központ feladatait a központi költségvetés végrehajtásában, átlátja az Államkincstár bankszámla-vezetési és szolgáltatási feladatait,
n) megismeri az elemi költségvetés tartalmát, átlátja szerkezetét,
o) tervezi a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat,
p) végrehajtja a költségvetéshez kapcsolódó feladatokat [figyelembe véve az előirányzatok módosításának szabályait, a bankszámlák (keretszámlák) rendszerét, a pénzellátás (finanszírozás) rendszerét, a Magyar Államkincstár szerepét a pénzellátásban],
q) beszedi a különféle bevételeket, teljesíti a kiadásokat,
r) gazdálkodik a vagyonnal (kincstári vagyon, önkormányzatok vagyongazdálkodása, tárgyieszköz-gazdálkodás, gazdálkodás a befektetett pénzügyi eszközökkel, készletgazdálkodás),
s) gazdálkodik a munkaerővel és a személyi juttatásokkal.
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza az államháztartás szervezetei alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.
Alkalmas az államháztartás szervezetei működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.
Ehhez:
a) megismeri a beszámolási kötelezettség, a könyvvezetési kötelezettség sajátosságait,
b) érvényesíti a számviteli alapelveket,
c) ellátja a számviteli politikához kapcsolódó sajátos feladatokat,
d) megismeri a költségvetési beszámoló tartalmát,
e) ellátja a költségvetési beszámoló összeállításához kapcsolódó feladatokat,
f) megismeri a könyvviteli mérleg tartalmát, felépítését, az eszközök és források csoportosításának sajátosságait,
g) érvényesíti az eszközök és források sajátos értékelési szabályait,
h) megismeri az eszközök sajátosságait, és figyelembe veszi az állományváltozások csoportosításakor,
i) alkalmazza az állományi és a forgalmi számlákat,
j) felismeri a befektetett eszközök egyes csoportjaihoz kapcsolódó sajátos gazdasági műveleteket,
k) könyveli az eszközökhöz kapcsolódó gazdasági műveleteket, megismeri azok bizonylatait,
l) megjeleníti az egyes eszközféleségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámoló mellékleteiben és a mérlegjelentésben,
m) megismeri a források sajátosságait, a saját tőke növekedésének és csökkenésének jogcímeit,
n) felismeri a tartalékok szerepét, fajtáit, elvégzi a kapcsolódó sajátos nyilvántartási feladatokat,
o) felismeri a forrásokhoz kapcsolódó sajátos gazdasági művelete
ket,
p) könyveli a forrásokhoz kapcsolódó gazdasági műveleteket, megismeri azok bizonylatait,
q) megjeleníti a tartalékokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos információkat a költségvetési beszámolóban és a mérlegjelentésben,
r) megismeri a pénzforgalmi jelentés tartalmát,
s) átlátja a pénzforgalmi jelentés adatainak és a költségvetési beszámoló más mellékletei adatainak kapcsolatát,
t) felismeri a pénzforgalmi jelentés jellemző pénzforgalom nélküli adatait,
u) pénzmaradvány kimutatást, előirányzat-maradvány kimutatást készít,
v) összeállítja az eredménykimutatást,
w) meghatározza a kiegészítő melléklet sajátos számszaki információit,
x) szövegesen értékeli a kiegészítő mellékletet,
y) ellátja az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó általános elemzési feladatokat,
z) elemzi az intézményi gazdálkodás egyes területeinek sajátosságait,
aa) a tartalékokhoz kapcsolódóan elemzési feladatokat végez,
bb) elemzi a munkaerő-gazdálkodást,
cc) elemzi a tárgyieszköz-gazdálkodást,
dd) értelmezi az államháztartás egyes alrendszereinek ellenőrzésére vonatkozó szabályozásokat,
ee) osztályozza az ellenőrzéseket,
ff) ellenőrzési feladatokat lát el (a tevékenység szabályozottságának ellenőrzése, a tevékenység hatékonyságának ellenőrzése, a tervezés, az elszámolás, a beszámolás ellenőrzése),
gg) ellenőrzi a kiemelt (jellemző) gazdálkodási feladatokat.
PÉNZÜGYI SZAKON
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat a pénz- és tőkepiaci vállalkozásoknál, gazdálkodó szervezeteknél (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, befektetési alapok, biztosító intézetek, önkéntes és magánnyugdíjpénztárak), részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.
Ehhez:
a) megismeri a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) alapításának és működésének szabályait [a pénzügyi intézmények alapításának feltételei, a pénzügyi szolgáltatások fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, a pénzügyi intézmények fajtái, prudenciális szabályok a hitelintézeti törvény és végrehajtási rendeletei alapján, a betétesek védelme (betétbiztosítás), a pénzügyi intézmények felügyelete],
b) megismeri a befektetési vállalkozások alapításának és működésének szabályait (a befektetési vállalkozások alapításának feltételei, a befektetési szolgáltatások fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, a befektetési vállalkozások fajtái, prudenciális szabályok a tőkepiaci törvények és végrehajtási rendeleteik alapján, a befektetők védelme, a befektetési vállalkozások felügyelete),
c) megismeri a befektetési alapok alapításának és működésének feltételeit (létrehozásának feltételei, fajtái, rendeltetése és a befektetési alapkezelők feladatai, a nettóeszközérték meghatározása, a hozamfizetés formái, a befektetési alapok felügyelete),
d) megismeri a biztosító intézetek alapításának és működésének szabályait [alapításának feltételei, a biztosítási tevékenységek fajtái, végzésük tárgyi és személyi feltételei, prudenciális szabályok (biztonsági és organizációs tőkekövetelmény, szolvenciaszámítás, befektetési szabályok stb.), a biztosítás-technikai tartalékok szerepe és a befektetések célja, a biztosító intézetek felügyelete],
e) megismeri az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak rendeltetését, alapításának és működésének szabályait [alapításának feltételei, gazdálkodására vonatkozó szabályok, működésük lényege, a pénztárak fajtái (az önkéntes és a magánnyugdíj pénztárak közötti eltérések), a pénztárak tartalékképzésének és befektetéseinek szabályai, a tagok egyéni számlán lévő követeléseinek védelme, a pénztárak felügyelete].
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.
Alkalmas a pénz- és tőkepiaci vállalkozások, gazdálkodó szervezetek működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.
Ehhez:
a) alkalmazza a pénzügyi intézményekre, a befektetési vállalkozásokra, a befektetési alapokra, biztosító intézetekre, önkéntes és magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó sajátos számviteli előírásokat, megismeri a mérleg és az eredménykimutatás sajátos felépítését, a könyvvezetési kötelezettség sajátosságait, meghatározza a kiegészítő melléklet tartalmát, alkalmazza a mérleg egyes tételeire vonatkozó sajátos számviteli és értékelési előírásokat, az értékelés gyakoriságát,
b) elszámolja a pénzügyi és a befektetési szolgáltatásokat, a biztosítási tevékenységet (biztosítási díj előírás, tartalékképzés, kártérítés kifizetése, kárrendezési és szerzési költségek elszámolása, viszontbiztosítás elszámolása stb.), a pénztárak tevékenységét [tagdíj előírás, tartalékképzés (különösen az egyéni számlákon és a szolgáltatási számlákon), szolgáltatások kifizetése stb.],
c) ellátja a befektetési alapoknál a befektetési jegy kibocsátásának, visszaváltásának és az értékpapír ügyletek elszámolásának feladatait, felismeri a nettóeszközérték megállapításának, közzétételének feladatait,
d) megismeri a biztosítástechnikai tartalékok fajtáit, rendeltetésüket, képzésüket és felhasználásuk elszámolását,
e) tájékozódik a pénzügyi intézményekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok), a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, vagy tevékenységüket alapvetően befolyásoló nemzetközi szabályozásról (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok), a biztosító intézetekre vonatkozó nemzetközi szabályozásról, (Európai Unió vonatkozó irányelve és a Nemzetközi számviteli standardok),
f) elemzi a pénzügyi intézmények gazdálkodására, jövedelmezőségére, likviditására, tőkeáttételére, tőkekövetelményeire (szavatolótőke, tőkemegfelelés) vonatkozó legfontosabb mutatókat, az eszköz-forrás lejárati összhangot, a befektetéseket,
g) elemzi a biztosító intézetek, a pénztárak gazdálkodására, jövedelmezőségére, likviditására, tőkeáttételére, tőkekövetelményeire vonatkozó legfontosabb mutatókat, szolvenciaszámítást,
h) megismeri a pénztári tartalékok fajtáit, rendeltetésüket, képzésüket és felhasználásuk elszámolását.
EGYÉB SZERVEZETI SZAKON
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében végzi a gazdálkodási feladatokat az egyes egyéb szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, társadalmi szervezet, köztestület, országos kisebbségi önkormányzat, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, közhasznú társaság, Műsorszolgáltató Alap, Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, víziközmű társulat, egyházi jogi személy), részt vesz azok végrehajtásában, a döntések előkészítésében, várható hatásainak szakszerű feltárásában. Ellátja az egyéb szervezetek működőképességének fenntartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat.
Ehhez:
a) megismeri a közhasznú tervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit, a közhasznú szervezetet megillető kedvezményeket, a közhasznú szervezet működése és gazdálkodása szabályait, a közcélú adománygyűjtés szabályait, a közhasznú szervezetek nyilvántartását, felügyeletét, a közhasznúsági jelentés tartalmát, a közhasznú tevékenységeket,
b) megismeri a közhasznú társaság alapításának, működésének és gazdálkodásának, megszűnésének szabályait (a közhasznú társaság alapítása, előtársasági időszak, közhasznú társasággá történő átalakulás, a közhasznú társaság megszűnése, a közhasznú társaságok típusai, létrehozásának feltételei, a közhasznú társaság működése, gazdálkodása, a közhasznú társaság nyilvántartása, felügyelete),
c) megismeri a lakásszövetkezetek alapításának feltételeit, egyesülését, szétválását, átalakulását és megszűnését, típusait, a lakásszövetkezet önkormányzati szerveit, a lakásszövetkezetek nyilvántartását, a lakásszövetkezeti tagsági viszonyt, a tagok és a lakásszövetkezetek közötti vagyoni viszonyokat (részjegy, üzletrész, vagyoni hozzájárulás, juttatások, támogatások), a lakásszövetkezet gazdasági tevékenységét, a lakásszövetkezet érdekképviseletét,
d) megismeri a társasház alapítását, az alapító okiratot, a tulajdoni viszonyokat a társasházban, a társasház szervezetét, működését, a társasház gazdálkodását,
e) megismeri a társadalmi szervezet, egyesület, köztestület alapításának feltételeit, megszűnését, nyilvántartását, felügyeletét, ellenőrző szerveit, a társadalmi szervezet működését, gazdálkodását, a közhasznú társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat, a pártokra vonatkozó szabályokat, a kamarákra vonatkozó szabályokat, az országos kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat,
f) megismeri az alapítványok típusait, létrehozásuk feltételeit, alapításukat, megszűnésük szabályait, nyilvántartásukat, felügyeletüket, az alapítványok, közalapítványok működését, gazdálkodását, a közhasznú alapítványokra vonatkozó szabályokat,
g) megismeri az ügyvédi irodára, szabadalmi ügyvivő irodára, valamint a Műsorszolgáltató Alapra vonatkozó szabályokat,
h) megismeri az MRP szervezet alapításának feltételeit, megszűnését, működésének speciális szabályait,
i) megismeri a víziközmű társulat létrehozásának feltételeit, alapítását, megszűnését, fajtáit, feladatait, működését és gazdálkodását, nyilvántartását, felügyeletét, ellenőrzését, vagyonát, az érdekeltségi hozzájárulást, a társulat érdekképviseletét,
j) megismeri az egyházi jogi személy fogalmát, az egyházak nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásból való törlését, gazdálkodását, hitéleti, közcélú és vállalkozási tevékenységét, a támogatással történő elszámolás szabályait, az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat,
k) megismeri a jogi és természetes személy által alapított intézményekre vonatkozó szabályokat, valamint a
l) számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek sajátos adóigazgatási és adózási szabályait.
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés
A mérlegképes könyvelő a hatályos jogszabályok ismeretében szakszerűen alkalmazza a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek alapításával, folyamatos működésével, átalakulásával, a lehetséges megszűnési formáival kapcsolatos beszámolókészítési, könyvvezetési, és az ezekhez kapcsolódó elemzési ismereteket.
Alkalmas az egyéb szervezetek működésének ellenőrzésére, a belső ellenőrzés szervezésére, irányítására, végrehajtására. Ellenőrzi a szakértői jellegű és a számviteli tevékenységet, vizsgálja a szabályszerűséget, értékeli a vizsgált tevékenységet, a tevékenységi folyamatokat, és javaslatot készít a hibák kijavítására.
Ehhez:
a) megismeri a lakásszövetkezet, a társasház, a társadalmi szervezet, a köztestület, az országos kisebbségi önkormányzat, az alapítvány, a közalapítvány, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közhasznú társaság, a Műsorszolgáltató Alap, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, a víziközmű társulat, az egyházi jogi személy, a jogi és természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény beszámolási kötelezettségét, a választható beszámoló fajtáit és sajátosságait, könyvvezetésének sajátosságait, mérlegének és eredménylevezetésének, eredménykimutatásának sajátos felépítését, beszámolójuk nyilvánosságra hozatalára, közzétételére, könyvvizsgálatára vonatkozó sajátos szabályokat,
b) megismeri a társadalmi szervezet, a köztestület, az országos kisebbségi önkormányzat, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaságok közhasznú beszámolóját és a közhasznúsági jelentését.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei (az OKJ-val összhangban lévő bemeneti iskolai végzettség, szakmai előképzettség és gyakorlat)
A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:
a) érettségi vizsgával,
b) szakmai előképzettséggel:
ba) nem (közgazdasági) szakirányú középiskolai végzettségűeknél Számviteli szakügyintéző, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Banki szakügyintéző, Pénzügyi szakügyintéző vagy Vállalkozási ügyintéző szakképesítések valamelyikével rendelkezik,
bb) szakirányú középiskolai (képesített könyvelő), vagy Számviteli ügyintéző, vagy Pénzügyi ügyintéző végzettséggel rendelkezik,
c) szakmai gyakorlattal:
ca) nem szakügyintézői végzettségűeknél legalább két év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,
cb) számviteli szakügyintézői végzettségűeknél egy év pénzügyi, számviteli területen szerzett (igazolt) szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) az ,,V. Egyéb tudnivalók'' c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt is, aki:
- szakirányú felsőfokú iskolai tanulmányai során a számvitel és elemzés tantárgy vizsgakövetelményéből szigorlatot vagy záróvizsgát tett, a többi tantárgy szakmai követelményeiből pedig sikeresen vizsgázott és ezt okirattal igazolja.
B) Mérlegképes könyvelő (államháztartási, pénzügyi vagy egyéb szervezeti szakon) szakmai vizsgára bocsátható az a jelölt, aki:
a) mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon) szakképesítéssel rendelkezik,
b) az ,,V. Egyéb tudnivalók'' c. részben előírt szakmai képzésben részt vett, a minimális óraszámot és a képző intézmény által meghatározott követelményeket teljesítette.
2. A szakmai vizsga részei
A képző intézmények a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként az egyes tantárgyak követelményei teljesítésének mérésére köztes vizsgá(ka)t írhatnak elő, mely(ek)nek érdemjegye(i) a szakmai vizsgán nem vehetők figyelembe.
A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)
A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama :
1. Gazdasági és vezetési ismeretek 180 perc.
2. Pénzügyi ismeretek 180 perc.
3. Számvitel és elemzés 300 perc.
4. Számvitelszervezés 300 perc.
5. Ellenőrzés 300 perc.
A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Gazdasági és vezetési ismeretek gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szóbeli vizsga tantárgyai :
1. Jogi ismeretek
2. Pénzügyi ismeretek
3. Számvitel és elemzés
4. Ellenőrzés
A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 2. Pénzügyi ismeretek, 3. Számvitel és elemzés és a 4. Ellenőrzés szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha az adott tantárgy gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.
B) A további (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakokon
A gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyai és időtartama:
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek 300 perc.
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés 300 perc.
A felsorolás egyben a gyakorlati-írásbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. Az első szóbeli vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az 1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szóbeli vizsga tantárgyai :
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés
A felsorolás egyben a szóbeli vizsgák kötelező sorrendjét is jelenti. A 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés szóbeli vizsgára a jelölt csak akkor bocsátható, ha a gyakorlati-írásbeli követelményeit legalább 60%-os szinten teljesítette.
3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével
A gyakorlati-írásbeli vizsgán átfogó ismereteiket kell számon kérni, az egyes vizsgafeladatokat a szakmai és vizsgakövetelmények "III. A szakképesítés szakmai követelményei"' c. részben meghatározott szinteken kell teljesíteni.
A gyakorlati-írásbeli vizsgarészen a vizsgázó a Pénzügyminisztérium által kiadott tételek alapján ad számot tudásáról.
Szóbeli vizsgán átfogó, szintetizált ismereteiket kell számon kérni a "III. A szakképesítés szakmai követelményei" c. részben meghatározott szinteken.
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a Pénzügyminisztérium által meghatározott tételek alapján ad számot tudásáról.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
Állam- és jogtudományi felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező jelöltek mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga alól, ha jogi végzettségüknek megfelelő munkakört látnak el.
Az adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó szakképesítéssel rendelkezők mentesülnek a Jogi ismeretek vizsga letétele alól, ha okirattal igazolják, hogy tanácsadó szakképesítésüknek megfelelő munkakörben (pl. vállalkozóként) dolgoznak.
A szakirányú felsőfokú iskolai (okleveles közgazda, közgazdászok) képzésben résztvevők - a Számvitel és elemzés gyakorlati-írásbeli vizsga kivételével - mentesülnek az egyes tantárgyak vizsgái alól, ha okirattal igazolják, hogy a Számvitel és elemzés tantárgy vizsgakövetelményeiből szigorlatot vagy záróvizsgát tettek, és a többi tantárgy szakmai követelményeiből sikeresen vizsgáztak. Az igazoló okirat elfogadásának feltételeit, formáját, a pénzügyminiszter közleményben határozza meg.
5. A szakmai vizsga értékelése
A) Mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakon)
A szakmai elméleti vizsga értékelése:
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a négy tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész négy tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 3. Számvitel és elemzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
Felmentés esetén a figyelembe vehető szakképesítés szakmai elmélet osztályzatát, illetve szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknél a szakirányú alapképzésben megszerzett okleveles közgazda, közgazdász oklevél alapját képező - az adott tantárgyra vonatkozó - záróvizsga okirattal igazolt osztályzatát és a szóbeli vizsgatantárgyak érdemjegyeit kell átlagolni.
A szóbeli vizsgarész alól felmentett jelölt elméleti osztályzataként a szakirányú felsőfokú iskola záróvizsgájának osztályzatát kell szerepeltetni a bizonyítványban.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése :
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind az öt gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga.
A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.
Amennyiben csak Számvitel és elemzés tantárgyból tesz gyakorlati-írásbeli vizsgát a jelölt, akkor annak érdemjegyét kell szakmai gyakorlati osztályzatként szerepeltetni a bizonyítványban.
A szakmai vizsga értékelése :
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.
Pénzügyi ismeretek, valamint Számvitel és elemzés tantárgyakból a gyakorlati-írásbeli vizsga az egy éven belül letett szóbeli vizsgáig érvényes. Ha ezen időpontig a jelölt nem tesz az adott tantárgyból szóbeli vizsgát, úgy a sikeres gyakorlati-írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.
A többi tantárgy gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgája az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhető, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.
B) A többi (államháztartási, pénzügyi, egyéb szervezeti) szakon
A szakmai elméleti vizsga értékelése :
A szakmai elméleti vizsga akkor eredményes, ha a jelölt a szóbeli vizsgarészen mind a két tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott.
A szakmai elmélet osztályzatát a szóbeli vizsgarész két tantárgya érdemjegyeinek átlaga alapján kell meghatározni. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
A szakmai gyakorlati vizsga értékelése :
A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a jelölt mind a két gyakorlati-írásbeli tantárgy követelményeit tantárgyanként legalább 60%-os szinten teljesítette.
A szakmai gyakorlati vizsga osztályzata az eredményes gyakorlati-írásbeli vizsgákon elért - a PM által kiadott értékelési útmutató alapján meghatározott - érdemjegyek átlaga. Amennyiben az átlag öt tizedre végződik, akkor a 2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés tantárgy érdemjegye felé kell kerekíteni az osztályzatot.
A törzslapra a gyakorlati-írásbeli vizsga tantárgyainak érdemjegyeit kell felvezetni.
A szakmai vizsga értékelése :
A szakmai vizsgán a jelölt a vizsgakövetelményeknek megfelelt, ha mindkét vizsgarészt legalább elégséges osztályzattal értékelte a vizsgabizottság.
A gyakorlati-írásbeli és szóbeli vizsgák az első gyakorlati-írásbeli vizsga megkezdésétől számítva 4 éven belül ismételhetők, ezt követően az addig letett vizsgák érvényüket vesztik.
